|
Post by Akio on Oct 3, 2009 9:04:43 GMT 1
Apja válasza felkeltette a figyelmét a csapat társ ügyben. Összenéztek Zennel, majd ismét Ariusra. Megvárta míg Zen felteszi a kérdését ezután ő is feltette azt amire kíváncsi volt. -Engem jobban érdekelne hogy miről ismerhetjük fel. Ahogy ezen szavak elhagyták száját tekintete elterelődött anyjára. Kíváncsi tekintettel fürkészte hátha a "mi a gond?" kérdésnek megfelelő választ kap. Apjára is vissza vissza pillantgatott jelezve hogy rá is figyel.
|
|
|
Post by Arius on Oct 6, 2009 7:33:26 GMT 1
Arius maga mellé tartja a kezét, úgy nagyjából neki fejmagasságban. Kicsit elgondolkozik, ingatja a fejét, majd biccent. - Nagyjából ilyen magas, fiú, és világos ruhákban jár. A hátán egy nagy batyut cipel, ha jól emlékszem. De ezutóbbiban nem vagyok biztos. A neve Mitsuharu Komachi. Keressétek meg, és beszéljetek vele! Ha megtaláljátok, küldjétek hozzám! Lassan feláll az asztaltól, majd biccent egyet a társaság felé. - Ha megbocsátotok, nekem most sürgős dolgom akadt. Aimi felé fordul, és még röviden hozzá teszi az utolsó mondatot, amiből mindenki sejtheti, hogy a megszólított pontosan tudja, miről van szó. - Maradj csak a fiúkkal, majd én elintézem. Felveszi a kalapján, majd nagy léptekkel kiviharzik a konyhából, utána pedig elindul a lépcsőn, majd a lépések zaja is eltűnik hirtelen.
|
|
|
Post by Zen on Oct 6, 2009 9:27:01 GMT 1
Figyelmesen hallgatja végig a beszámolót. ~Tehát magas srác világos ruhában egy nagy batyuval a hátán és a Mitsuharu Komachi névre hallgat... *mikor a Kazekage befejezte a leírást,Zen rábólintott. -Rendben,küldjük,amint megtaláltuk! *felelte Akio nevében is.Ezután a Kazekagenak sürgős dolga akadt.Zen felhúzta a szemöldökét. ~Hát...mégiscsak ő a Kazekage.De ha sürgős,akkor vajon miért maradt eddig a vacsorán? *tűnődött magában.Mikor elindult,Zen utánaszólt még. -Rendben,minden jót Uram! *Zen tovább folytatta az étkezést.Már igencsak belejött,mióta ráérzett a technikájára.Hol jobb kézzel,hol bal kézzel fogta a pálcikákat.Mikor végzett,megpaskolta a hasát. -Ez nagyon finom volt. Tiszteletem a konyhafőnöknek! ;D
|
|
|
Post by Akio on Oct 6, 2009 13:02:58 GMT 1
Kicsiket bólintott, nyugtázva hogy érti. ~Szóval Mits... szóval Komachi. Értékelem a csapat munka fontosságát, de be kell hoznom a lemaradásomat. Míg kicsit elmerült gondolataiba addig Arius bejelentette hogy távoznia kell, kissé lehangolódott de nem mutatta ki a publikum számára. Túl szép lett volna, de nem ő lenne ha nem kéne lelépnie. -Rendben, szia. Köszönt el és magában számolt vissza. Ahogy elérte a nullát a lépések zaja megszűnt. Egy halvány mosoly ült arcára s megitta a maradék teát ami a csészéjében volt.
|
|
|
Post by Aimi on Oct 7, 2009 20:29:20 GMT 1
-Rendben, menj csak. -nézett Aimi Arius után, majd töltött még egy adag teát mindenkinek. -Szóval, akkor megvan a harmadik csapattársatok. Úgy tűnik, holnap sem fogtok unatkozni. -tette vissza a teáskannát az asztalra, majd kézbe vette a saját csészéjét, és belekortyolt. -Zen, mesélj magadról valamit! A faluban merre élsz? Mit szoktál csinálni szabadidődben? Van valami erősséged a harcoknál? Vagy amit gondolsz..
|
|
|
Post by Zen on Oct 7, 2009 21:25:39 GMT 1
A Kazekage távozása után Aimi egy újabb csésze teát töltött a még jelenlévőknek. -Hát...ha csak feleannyira habókos,mint amilyen én vagyok,akkor nem lesz vele egyszerű dolgunk. *jelentette ki a harmadik csapattársra célozva.Rövid idő elteltével Aimi Zenről kezdett kérdezősködni.Ő is belekortyolt az italába,majd elgondolkodott a válaszon.A csészét letette,majd jobb kezével állát kezdte el vakarni. -Hát...lássuk csak szépen sorjában...Van egy csendes kis otthonom viszonylag közel a piachoz és egyéb boltokhoz.Mondanom se kell,hogy sokban megkönnyíti egy fiatalember boldogulását. Sehol egy lélek a közelében és mindig van árnyék így sohasem melegszik fel annyira,hogy megsüljek. -A szabadidőmet igyekszem minél változatosabban eltölteni.Ha nem éppen egyetlen szem kisfiát cukkolom a frizurája miatt-itt nevetve Akio felé fordult,-akkor általában a falut járom,néha gyakorlom a célba dobást...imádok a parittyámmal játszadozni. *felelte Aiminek.Szándékosan kihagyta az extrém részeket,mint például hogy hivatalosan nincs lakása és szinte mindig azt eszi meg,amit éppen talál.Az utolsó kérdésre a választ azonban nem emiatt gondolta át. -Hm...hogy mik az erősségeim harcban?Azt hiszem leginkább az ellenfelem gyengeségei. De ha tehetem,akkor igyekszem harc nélkül megoldani a szituációt,abban mindig is jobban jeleskedtem. ;D *ismét kortyolt egyet teájából. -Remélem nem sértő megkérdeznem...de pontosan milyen téren is jeleskedik kegyed?
|
|
|
Post by Akio on Oct 7, 2009 21:48:32 GMT 1
-Köszi. Köszönte meg az újabb adag teát, két kézzel megfogta és maga előtt tartva kortyolgatta. Először Aimire utána Zenre nézett, miközben hallgatta a fiú beszámolóját néha néha belekortyolt a teába. ~Érdekes helyen lakhat, majd ha gondolja meghív. Anyjának szegezett kérdést követően tekintete átvándorolt, végig némán ül, figyel néha iszik egy kortyot. Amikor úgy érzi tele van leteszi a poharat az asztalra.
|
|
|
Post by Aimi on Oct 8, 2009 21:49:04 GMT 1
-Van valami probléma Akio frizurájával? -vonta fel Aimi az egyik szemöldökét- Szóval a piac környéke. Értem. -biccentett Aimi, majd letette az üres csészéjét. -Ne haragudj, hogy közbevágok, még azt szeretném megtudni, hogy jártál-e már a falun kívül? -kérdezte, majd miközben Zen válaszára figyelt, összeszedte a tányérokat. Behordta a konyhába, majd a maradék ételt is. -Kicsim, segítenél? Ott az alsó szekrényben találsz tiszta tányérokat, a fiókban pedig evőeszközöket. -szólt oda a fiának, miközben ő kivitt az asztalra egy kis rizstortát. -Jah igen... kérdezted, hogy én miben jeleskedem, igaz? Miért nem Akiot kérdezed, külső szemmel biztos jobban meg tudja ítélni. Amúgy bajkeverésből mindig is jó voltam, amiről esetleg ő nem tudhat.
|
|
|
Post by Zen on Oct 8, 2009 22:07:16 GMT 1
Felvonta a szemöldökét a kérdésre. -Hogy a falun kívül?Nem...legalábbis nem emlékszem rá.Eddig nagyon jól éreztem magamat a falakon belül is. ~...legalábbis akkora bajban még nem voltam,hogy rákényszerültem volna. *Aimi ezután egy olyan dologgal állt elő,amire Zen egyáltalán nem számított.Száján széles mosoly jelent meg.Tudta mi az a torta,de még eddigi életében nem evett olyat.Szemei csak úgy csillogtak.Akiora nézett tipikus "Ebből én most komolyan kapni fogok?" arckifejezéssel.
|
|
|
Post by Akio on Oct 8, 2009 22:16:54 GMT 1
-Persze, máris. Bólintott és felpattant a székről, és a szekrényhez sétált. Elővette a tiszta tányérokat amiket az asztalon helyezett el és evőeszközöket tett mellé. Gyorsan átfutotta hogy kell e még valami, látva hogy minden megvan, visszaült a helyére. Kissé meglepte hogy neki kéne beszámolni anyja képességeiről. -Én úgy vettem észre hogy a nevelés, a főzés mellett még a közelharcban is remekel. Mondta egy kellemes mosoly társaságában maga elé meredve, Zenre nézve ahogy leolvasta arcáról a kérdést, csak lassan bólintott egyet.
|
|
|
Post by Aimi on Oct 8, 2009 22:37:09 GMT 1
-Akio, olyan szűkszavú vagy, minden rendben? Olyan vagy, mint ha nem is itthon lennél, hanem valami idegen helyen... -magyarázta Aimi, miközben hozott egy nagy kést a konyhából, és elkezdte felszeletelni a tortát. Először Zen, majd az Akio és a saját tányérjára is tett egy-egy szeletet, majd visszaült az asztalhoz és hozzálátott az evéshez. Miután végzett, megkérdezte a fiúkat, hogy kér-e még valaki, s ha igen, akkor tovább osztotta a repetát. -Múltkor beszéltem Akioval, hogy ha kedvetek van hozzá, akkor majd egyszer elviszlek magammal titeket, az egyik falun kívüli küldetésre. Nem kell semmi vészesre gondolni, csupán egy kis rutinellenőrzés. Persze, ha nagyon nem akarjátok, akkor nem muszáj.
|
|
|
Post by Zen on Oct 8, 2009 22:53:47 GMT 1
Zen élvezettel majszolta el a tortát szinte pillanatok alatt. ~Na ezért tényleg megéri a pedigré-klubban élni! ;D *gondolta magában.A szája még maszatos volt az első szelet után. -Hát...a konyhaművészetére tényleg büszke lehet.Életemben nem ettem még...ööö...ilyen finom tortát! *mondta.A repeta természetesen kihagyhatatlan volt számára.Zen ezt is jóízűen befalta.Kicsikét elfeledkezett magáról és mikor végzett,ruhája ujjával törölte meg száját és megnyalta mind a tíz ujját. -Hogy a falun kívülre?Hát...ha útravalónak is ilyen finomságokat kapunk,akkor ezer örömmel! ;D *a torta lassan elfogyott és odakint már teljes sötétség honolt.Zen kipillantott az ablakon,majd Akiora nézett és felállt az asztaltól. -Nos...köszönöm szépen a kellemes estét.A finom vacsorát különösen,de azt hiszem ideje mennem.Későre jár és igazán nem szeretnék zavarni.
|
|
|
Post by Akio on Oct 8, 2009 23:03:52 GMT 1
Kicsit a gondolataiba merült. Hirtelen felkapta a fejét. -ja semmi gond csak egy kicsit elbambultam. Felelte majd belekóstolt a tortába. -Isteni mint mindig. Jelentette ki és jó ízűen elfogyasztotta, a szalvétával áttörölte az arcát majd visszatette, a villát pedig keresztbe a tányérján. Végül ő is hangot adott véleményének ugyan halkabban mint általában. -Hát ha nem gond akkor szívesen. Emelte fel kicsit a hangsúlyt a végére. Zenre nézett egy halovány mosollyal az élelemre tett megjegyzésre. Egy szót sem szólt Zen kijelentésére miszerint ő most távozik. Csendben Aimi felé fordult, őt nem zavarta volna ha marad, de ezt nem ő dönti el így ráhagyja a dolgot. Amennyiben Zen távozik, megköszön mindent és egy kézfogástársaságában elköszön tőle.
|
|
|
Post by Aimi on Oct 9, 2009 0:01:21 GMT 1
-Ugyan, egyáltalán nem zavarsz. De ha menni akarsz, akkor nem tarthatlak vissza. Elvégre holnap sok dolgotok lesz. Amennyiben Zen úgy dönt, hogy megy, az előszobába kíséri. Türelmesen megvárja, amíg elkészül a fiú, majd elbúcsúzott tőle: -Ha gondolod, nyugodtan gyere el máskor is! Viszlát, Zen. Miután bezárta az ajtót, nekilátott a romeltakarításhoz. A tányérokat behordta a konyhába, elpakolta a megmaradt ételt, majd elkezdett mosogatni. -Akio, lassan neked sem ártana aludni menni, nem gondolod?
|
|
|
Post by Zen on Oct 9, 2009 7:58:18 GMT 1
Zen még egy pillantást vetett a kisebb csatatérre,amit maga után hagyott,majd Akiohoz fordult. -Minden jót akkor,holnap találkozunk a főtéren a szokott időben. *mondta,majd kezet fogott Akioval és elindult.Aimi az előszobáig kísérte vendégét.Zen nem nézett rá,amíg a cipőjével bajlódott.Miután végzett,az ajtóhoz lépett. -Köszönöm,megfontolom az ajánlatot! További kellemes estét...és még egyszer elnézést a kellemetlenségekért.Viszlát! *majd kilépett az ajtón.Megtett egy pár lépést,majd visszanézett a házra.Háttal nekidőlt az egyik fának és nagyot sóhajtott.A mosoly lehervadt az arcáról,amint végiggondolta az estét.Mélyen rejtőző emlékek ébredtek fel benne. Pár perc múlva táskáját kinyitotta és magára kanyarította megszokott köpenyét és eltűnt az éjszakában. /Folytatás: Utcák és mellékutcáik/
|
|